A klinikailag fontos arrhythmiák, különösen a nem tartós kamrai tachycardia (NSVT) a korábban feltételezettnél gyakoribbak lehetnek a hipertrófiás kardiomiopathiában (HCM) szenvedő betegeknél.

Németországban a kardiális és keringési betegségek állnak a leggyakoribb halálokok listájának élén. A klinikai kritériumok és a célirányosan megvá­lasztott képalkotó eljárások együttesen alapozzák meg a pontos diagnózist és az optimális terápiás döntéseket. A nukleáris medicina képalkotó eljárá­sai biológiai folyamatokat megjelenítő funkcionális vizsgálatok. Dolgoza­tunkban áttekintjük a kardiológiai diagnosztikai kérdések megválaszolá­sára napjainkban használatos radioaktív izotópos vizsgálati módszereket.

Az egészségi állapotuk követésére alkalmas, viselhető elektronikus eszközök megzavarhatják a szívbe ültethető elektronikus eszközök működését, és komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek.

A kérdést, hogy interferálhat-e az okostelefon az implantált eszközökkel, 2007-ben a Mayo Klinika vizsgálta utoljára, és negatív lett az eredmény. Azóta számos anekdotális adatokon alapuló figyelmeztetés és teoretikus számításokra hivatkozó interferencia lehetősége merült fel az okostelefon és az implantált eszközök között. Az elmúlt évben a kérdés az újabb okostelefonok és főleg az egyre kifinomultabb kiegészítő eszközeik miatt újra felmerült, de a bomba akkor robbant, amikor tavaly télen az Apple megjelent az iPhone 12 szériájával...

Ritmuszavarról akkor beszélünk, ha a szívverés üteme szabálytalanná válik. Ritmuszavarok esetén a szívverések percenkénti száma a normális 60–100-nál több vagy kevesebb, illetve megváltozik a szabályos ritmus, a szívmű­ködés ciklusai szabálytalanul követik egymást. Ebben a tájékoztatóban a szív kamráinak ritmuszavaraival foglalkozunk.

Az FDA jóváhagyta az Abbott a bal pitvari fülcse perkután elzárására szolgáló Amulet nevű eszközét. Az eszközt Európában már évek óta sikerrel alkalmazzák. Ez a fülcse perkután elzárására szolgál.

Öt, beültethető kardioverter-defibrillátorral végzett vizsgálat összesített eredményei azt mutatták, hogy a betegek halálát maga az arrhythmiás alapbetegség és nem az ICD-sokkterápia okozza.

Időszakosan felkell ajánlani a szorongás és depresszió szűrésének a lehetőségét az implantálható kardioverter defibrillátort viselő betegek számára, mégpedig nemcsak a beavatkozás utáni korai időszakban, hanem hónapokon vagy akár éveken keresztül.

A korábban monogénesnek tartott hypertrophiás cardiomyopathia érdekes és félelmekkel övezett betegség volt, mára kezelhető, az átlagosnál nem rosszabb életkilátásokat ígérő elváltozássá vált – ám diagnosztizálatlan és kezeletlen esetben fiatalok, sportolók hirtelen szívhalálát okozhatja.

A palpitáció a háziorvosi és a kardiológiai gyakorlatban egyaránt elő forduló, gyakori és sokszínű panasz, melyet számos betegség eltérő mechanizmusokkal válthat ki. Hátterében az esetek döntő többségében komolyabb szívbetegség nem igazolható, azonban a kardiogén okok kizárására minden esetben különös figyelmet kell fordítani, és e tekintetben törekedni kell az optimális konzultatív tevékenyégre a családorvos és a kardiológus között. Összefoglalónk a panasz kialakulásának okait, a diagnosztika és a terápia szempontjait taglalja a háziorvos szemszögéből, a European Heart Rhythm Association (EHRA) állásfoglalásának fényében.